Mint két tojás?

Boróka tegnap féléves lett! És már nagyon profin tud ám mászni, ma például a konyhába is utánam jött szabályos ellentétes kar-láb rakosgatással. Bogi nem örül annyira, hogy Boró így begyorsult, alig győzi egyik helyről a másikra átmenteni a játékait, amiket félt Bogyótól. Nem mindig sikerül, mert néha elfeledkezik valamelyikről, amire a kisebbik rögtön rá is veti magát. Bogi, ha ezt észreveszi csúnyán ki is tépi a kezéből. Azt, hogy valami közös, még nem akarja megérteni.
Tegnapelőtt jól kilestem, hogy hogyan játszanak együtt: nagyon kedvesek egymással, sokat kacarásznak, de olykor előfordul egy kis adok-kapok. Igen, Boriskát sem kell ám félteni, mert remekül tud marni, hajat tépni és visítani. Bogi pedig még mindig kísérletezik, hogy mit bír a kistesó, mennyire lehet a hasát benyomni, hogy ne sírjon, mennyire hajlik hátra a karja, stb. Viszont szerencsére, ha Boróka kicsit is pisszen, hogy ez már nem jó, akkor abbahagyja és utána megint megszeretgeti, ölelgeti, puszilgatja. Így én már egész nyugodt szívvel ott merem őket hagyni hosszabb időre is kettesben, nem kell állandóan rájuk nézni. Egyedül az apró tárgyaktól félek, amiket már rég elraktam, de ki tudja, Borka bármit képes szétszedni, vagy megtalálni.

Bogi október eleje óta ovis-tornára jár a TF-re. Kicsit csaltam, mert azt mondtam, hogy kettő és fél éves, de ez abszolút nem feltűnő, hiszen jóval fejlettebb, mint kortársai úgy magasságban, mint értelmileg. Nála nagyobbak ott sírnak, meg nem csinálják, Bogi meg szépen odateszi magát. Néha rá kell szólni, mert elkalandozik, de rögtön szót fogad. Ma pedig ő hozhatta haza az egyik plüss állatkát, ami a legügyesebb öt gyereknek jár. Tekintve, hogy nagyon sokan vannak és ez a rendszer csak a múlt alkalom óta van érvényben, ez azt jelenti, hogy tényleg ügyes. Sajnos nem lehet bemenni, csak néha a kulcslyukon kukucskálni (hosszú kukucskálástól huzatot kap a szemem), de ahányszor láttam Boglárka ott volt a szeren: bordásfalon, minigerendán, felemáskorlát alacsony karfáján, tornapadon. Egyedül azt sajnálom, hogy Bogi e téren nem túl bőbeszédű. Alig lehet belőle kiszedni mit csináltak. De időről időre több derül ki, otthon megmutatja milyen üléseket tud, hogy mászik a kukac stb. Vagy rám szól, hogy üljek pillangó ülésben, a piros lámpára meg múltkor azt mondta, hogy vigyázz állásban áll a piros bácsi. Őrület, így asszociál!
És ami a legfontosabb, szeret tornára járni, látszik rajta, hogy várja, mikor mehet újra.

Visszatérve Borókára, az ő legújabb mutatványa a halacskázás. Megkérdezzük, hogy mit mond a halacska, erre ő elkezd tátogni. Eleinte azt hittem, csak véletlen, de nem, érti mit akarunk tőle. A másik szó, amit egyértelműen ért az a cici, lelkesen kalimpál és vigyorog, ahányszor csak hallja.

Friss képekkel azért nem tudunk szolgálni, mert a vinyó, amin a képek vannak gyakorlatilag betelt, így válogatni is nehéz. Letölteni a fényképezőgépről meg lehetetlen.

VISZONT!

Régóta készülök már egy összehasonlítós kép-sorozattal, ami végre el is készült. Mindenki döntse hát el, hogy mennyire hasonlítanak egymásra a lányok. A képek nagyjából hasonló korukban készültek. Az első képeken mindig Boglárka, a másodikokon pedig Boróka látható.

Pucsítva alvós:


Virággal:


Szülőágyon:


Ismerkedünk:


Szemük színe:


Pocakomban:


Pillangó:


Nevetős:


Lábfogós:


Lábevős:


Megmutatom őket a látogatóknak:


Kis kukac:


Kétnapos-alvós:


Keresztvíz alatt:


Ég veled kis kád:


Hordozóban:


Fejdísszel (Bogyóka fején Bogica bugyija):


Első otthoni fürdetés:


Apucin ringatózva:


Épp csak megszülettek:


Apuval szülés után:


Csörgővel:


Két hetesen:


Benézős: